Fogadd be a világot!

– Anya, bábozzunk! – mondja nekem három és fél éves kislányom, Panna. És a következő pillanatban azon kapom magam, hogy a körülöttünk lévő tárgyak megelevenednek, és a történetek hálóját szőjük.

– Anya én is hadd menjek veled a bábpróbára! – mondja ötévesen. - És én akkor a kékhajú hercegkisasszonnyal szeretnék lenni a Fehérlófiából. – Én csak kerek szemekkel bámulok rá, hogy hát igen, azt hiszem sikerült „megfertőződnie”.

Ma nyolcéves. Megfigyel a próbákon, a táborokban, játék vagy rendezés közben! Azt veszem észre, hogy néha ő is rendez…

A bábozás élménye vagy egy jó bábelőadás megtekintése utat nyit a gyermeki fantázia birodalmába. A csodának kicsik és nagyok bármikor részesei lehetnek, és a függőség szerencsére hosszú ideig tart.

A bábozással, bábjátékkal felnőttként kötöttem mély barátságot, amikor a nagy múltú, félszáz éves – 2016-ban Csokonai-díjjal kitűntetett – Fecske Bábcsoport vezetője lettem. Új világ nyílt meg előttem. A bábjátékosoké, az előadóké, valamint a befogadóké, a közönségé is.
 

Varázsolj el!

Mi jut róla eszedbe? – kérdezem a szakkörön a gyerekeket egy-egy fogalommal, tárggyal kapcsolatban. És nekem? Mi jut eszembe a bábozásról, a bábjátékról?

Elsősorban a közösség, aminek hatalmas összetartó ereje van. Élmények, amelyek maradandóak, és soha nem felejthetők. A próbák, a találkozások varázsa. Találkozások egymással, a mesékkel, a kihívásokkal, a megvalósításokkal, és nem utolsó sorban a bábokkal. A bábok illata, lelke, ahogy kezeink közt megelevenednek játék közben. A próbák izgalma: a kreativitás, a lelkesedés, a csüggedés, majd újra a lendület, a kitartás, és a produkció megszületik. A gyermek és a felnőtt kapcsolatának elmélyülése, kiteljesedése. Az alkotás élménye, majd a bemutató szívet dobogtató hevülete. A nézői taps, mely az eredménynek szól, mindenki közös sikere. Katarzis, hogy valami jónak, közösnek a részesei lehettünk. És olyankor úgy érezzük, miénk a világ!

Szerencsés vagyok. A csodát anyaként, bábcsoportvezetőként és pedagógusként is átélhetem szinte nap, mint nap. A varázslat megtörténik akkor is, ha én mozgatom a bábot, és akkor is, ha a gyerekek keltik életre. Úgy vélem, testben és lélekben is akkor maradunk örök fiatalok, ha a játék öröme nem veszik ki belőlünk.

Az úti tarisznyámban a színjáték mellett megjelent a bábjáték, aminek azért is örülök, mert egy újabb lehetőség arra, hogy szakmailag is megújuljak. Boldog vagyok, hiszen a munkámban megtaláltam az örök játék hangulatát, a bűvös kulcsot, amely összeköt fiatalt és időset egyaránt.
Éltessük hát még sokáig ezt a műfajt összefogással, fesztiválokkal, képzésekkel, szakkörökkel, hogy utódjaink is átélhessék az élményt, a csodát általunk, és önmaguk által!

Pekari Bernadett
drámapedagógus

 

Kiemelt programok